logo-mini

Családi fotóalbum ~ Mirácskát meghozta a gólya

“… és másodjára is megtörténet a csoda”! Így fejeztem be a legutóbbi esküvői fotós bejegyzésemet! Azért gondoltam, hogy megosztom ezt a fotósorozatot veletek, mert ez a nap egy olyan leírhatatlan élmény volt az életemben, ami sokmindent felülírt bennem, amitől kicsit féltem is, hiszen csodálatos nagylányom Liza születése óta eltelt már 16 év. Ennyi idő után most újra megkaptam a legnagyobb ajándékot az élettől! A feleségem pedig két gyermekünkkel a legboldogabb emberré tett a Földön, amiért nem tudok elég hálás lenni… Ezekkel a lélekmelengető és megható pillanatokkal köszönöm nektek, hogy már több, mint tizenöt éve megbíztok a munkámban, bennem, ami nagyon sokat jelent nekem! Liza születésekor épp a Hungaroringen a hétvégi Forma 1-es futam pénteki edzését fotóztam. Rezgett a telefon a zsebemben. Jött az üzenet, hogy azonnal induljak, mert Liza nem tud  már tovább várni! Hazaértem időben. Most pedig egy hosszú esküvői fotózással telt hét után nyomtam tövig a pedált, hogy ott legyek, amikor Mirike meglátja a napvilágot. Istennek köszönhetően rendben hazaértem, és Lizivel rohantunk is a kórházba. Így visszanézve a fotókat az első kockán méginkább látom Liza szemeiben az izgalmat, aggódást és félelmet egyszerre. Figyeljétek majd az arcát, mennyit változott miután végre beléphetett a szülőszobába! Az őszinte, boldog és tiszta tekintetet, amikor meghallotta, hogy a kistestvére felsírt! Óriási ereje van a fényképeknek! Nemcsak ezeknek a képeknek, hanem minden olyan fotónak, ami a legtöbb családban is ott van a nyaralásokról, családi ünnepekről, szeretteinkről és kedvenc kutyusunkról cicánkról. Én mindenkit arra buzdítok, hogy fényképezzen minnél többet! Készítsetek fényképalbumokat, hogy ne csak a telefonunkon és számítógépeinken legyenek meg ezek a felvételek, mert jó dolog ez, de mégsem az igazi! Az otthonunk faliképek nélkül, az ünnepek családi fotóalbum lapozgatás nélkül szerintem nem teljesek. Ti visszatudtok emlékezni arra, hogy életetekben mi volt az első élményetek? Én sokszor felteszem ezt a kérdést fotózásokon, és a legtöbb esetben nemleges választ kapok! Nagyon kevés fénykép van rólunk ugye? De akkor mit fogunk majd a gyerkőinknek mutatni? És most álljunk meg egy pillanatra! Elgondolkodtatok igaz? Nekem sokat jelentenek a fotók. Ezek pedig különösen sokat! Szeretném azt gondolni, hogy ennek a pár sornak a hatására legalább néhányan újragondoljátok ezt a felvetést! Ha így van, akkor lehetőségeimhez képest hozzájárultam én is ahhoz, hogy a magyarországi fotókultúra változzon valamelyest! De visszatérnék inkább Mira kislányom születéséhez! Férfiasan bevallom féltem picit attól, hogy bár felneveltem egy fantasztikus gyermeket, végignéztem, ahogy kislányból nagylány lesz, megértünk közösen nagyon sok szép dolgot, persze akadtak nehéz pillanataink is. De eltelt tizenhat év, és megálltam egy pillanatra! Képzeletben végignéztem az elillanó éveket, majd feltettem magamnak a kérdést! Mit szeretnék még? Egészségesek vagyunk! Van egy szerető feleségem, aki mindenben melletem volt és van. Harcolt értem, amikor úgy érezte ezt kell tennie! Elfogad minden jó és kevésbé jó tulajdonságommal együtt. Aki olyannak szeret, és azért szeret amilyen vagyok (ezeket a mondatokat hallom hétről-hétre amikor a templomi esküvő zajlik)! Van egy csodás 16 éves lányom, akire felnézek, akire a legbüszkébb vagyok, és remélem ő is ugyanezt érzi velem kapcsolatban! Most pedig megszületett Mirácska! A kicsilány, aki mindenre rácsodálkozik, akire ha ránézek minden pillanatban el tudnám sírni magam, aki újból erőt ad mindenhez, aki megnevettet minden nap, aki maga a csoda! Majd el felejtem.. Stefan. Ő a Golden retriverünk. Az lett a hivatásom, amiről gyermekként is álmodtam, ma pedig már két helyen is rendszeresen tanítom. Ez így, és most lett kerek! Azt kívánom mindenkinek, hogy legyen ilyen érzése az életben!  Én 46 évet vártam rá… Ha kívánhatnék valamit még az lenne, hogy legalább ennyi éven keresztül fürdőzhessek ebben az állapotban, ami napról-napra boldoggá tesz minden másodpercemet! Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a pár sort, osztoztatok az örömömben és megnéztétek ezeket a képeket, melynek szereplői nélkül most ezeket a sorokat sem írhattam volna! Ők a CSALÁDOM!

Katona Tamás

Portfólió- és esküvői fotós


Hozzászólás írása